Míg Andrei Marga rektor kolozsvári megaegyetemről álmodik, a magyar tanári kar két új magyar fakultás létrehozásáért lobbizik az Oktatási Minisztériumban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa elé terjesztendő szöveg szerint ha a kormány magyar karokat akar, létesítsen egyet-kettőt, az universitas ugyanis Andronescu miniszter asszony felkérésére nem hoz létre magyar karokat. A magyar tanárok - értékelésük szerint a kisebbik rosszat választva -maguk is aláírták a rektor által kezdeményezett szövegváltozatot, így a szenátus mára várható döntése nem több egyszerű formaságnál. A döntés felelősségét igazából senki nem vállalja. A tanügyminiszter szerint a magyar tanárok kérésének "van jogi alapja", de az egyetemi autonómia elvének szigorú tiszteletben tartásával kéri, az intézmény maga döntsön, akar-e vagy sem magyar fakultásokat. Marga nagyon jól tudja, hogy a Liberális Párt tagjaként nem sok esélye van beleszólni a PSD és az RMDSZ közötti megállapodások tartalmába, a rektor megkerülésével azonban a kormánypárt sem mer döntést hozni. Az egyetemi autonómia hangoztatása nagyon jól jön akkor, amikor igazából senki sem akarja betartani azt, amit aláírt. /Lukács János: Autonómia, a kedvenc kifogás. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Szinte teljesíthetetlen feltételeket szab a kolozsvári BBTE vezetősége. "Ha a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt arról, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének" - áll a vegyes bizottság által egyhangúlag elfogadott határozat szövegében. A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói többször is írásban javasolták a minisztériumnak a két magyar kar létrehozását. Az egyetem szenátusának magyar tagjai szerint a két magyar karra egyébként is van már precedens, hiszen a református teológia és a római katolikus teológia is a Babes-Bolyai karaként működik. A 11 magyar oktató - köztük Kása Zoltán és Néda Árpád rektor-helyettes, Cseke Péter dékán, Bolla Csaba, Csucsuja István és Nagy László dékán-helyettes - megkeresésére a minisztérium két levélben válaszolt. Az első, máj. 26-án keltezett átiratban Radu Damian, a szaktárca felsőoktatásért felelős államtitkára kérte az egyetem vezetőségét: a magyar tanárok által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Ezt követően jún. 2-án már Ecaterina Andronescu miniszter aláírásával ellátott, Andrei Marga rektorhoz címzett átirat érkezett a minisztériumból, amelyben a tárcavezető ismételten felkéri a BBTE vezetőségét, hozza létre a kért karokat, minthogy "ennek semmilyen jogi akadálya nincs". A miniszter asszony az 1999/151-es törvény 123. cikkelyét idézte, amely szerint "az állami felsőoktatási intézményekben kérésre a nemzetiségek nyelvén működő csoportok, tagozatok, főiskolák, karok létesíthetők". A tárcavezető által idézett törvénycikkellyel szemben az egyetem vegyes bizottsága emlékeztet, hogy az Isarescu-kormány 2000/285-ös rendeletét éppen a BBTE magyar oktatóinak javaslatára hozták, és az egyetem multikulturális jellegéhez ez szolgáltatta a jogi alapot. A rendeletet azonban a jelenlegi parlament érvénytelenítette, a 2001/529-es törvénnyel, így tulajdonképpen a 2000/285-ös rendelet alapján kellene egy olyan törvényt hozni, amely jogi alapot teremt az egyetem multikulturalitásának megteremtéséhez. Catalin Baba, a BBTE szóvivője elmondta, a román, magyar és német oktatási vonal képviselőiből álló vegyes bizottság - a multikulturalitás elve alapján - csak konszenzusos határozatokat hozhat. Baba kifejtette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közintézményként természetesen köteles tartani magát a kormány és a parlament döntéseihez. "Ha kormányhatározat vagy törvény születik a két magyar kar létesítéséről, a BBTE szenátusa köteles ennek alávetni magát. Az egyetemi autonómia elve ebben az esetben nem hivatkozási alap" - ismerte el a szóvivő. Kása Zoltán rektor-helyettes elmagyarázta, miért írták alá a magyar tanárok a vegyes bizottság által megfogalmazott szöveget. "Két lehetőségünk volt. Ha nem írjuk alá a határozatot, hanem kérjük a szenátustól, hogy azonnal bocsássa szavazásra a magyar karok létrehozását, minden bizonnyal leszavaznak. Így legalább életben tarthattuk az - egyébként csekély - reményt arra, hogy a minisztérium saját hatáskörében döntsön a dologról. Igaz ugyan, hogy a kérdés megoldása ezzel halasztást szenved, de azt hiszem, két rossz közül a kisebbiket választottuk". A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen jelenleg mintegy 6000 diák végzi magyar nyelven a tanulmányait, a különböző fakultások magyar csoportjaiban. A magyar karok létrehozásának kérdését a kormánypárt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásba is belefoglalták, Markó Béla szövetségi elnök pedig több ízben hangsúlyozta: a magyar karok létrehozása az egyezmény legfontosabb pontja. /Babes-Bolyai: agyő, magyar karok? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./
2003. augusztus 27.
Tovább folyik a huzavona a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar karainak létrehozása körül. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között megkötött együttműködési megállapodást felülvizsgáló bizottság aug. 25-i ülésén a szövetség és a román kormánypárt képviselői egyetértettek abban, hogy az RMDSZ által kért két magyar fakultást kormányhatározattal hozzák létre, miután a felsőoktatási intézmény szenátusa véleményezi a kérdést. Az egyetem rektora, Andrei Marga azonban Alexandru Athanasiu oktatási miniszternek néhány nappal ezelőtt küldött válaszlevelében úgy fogalmazott, "a magyar karok létrehozásának kérdésében a szenátus jún.0-i döntése továbbra is érvényes". A testület akkori határozatát Ecaterina Andronescu volt tárcavezető és Radu Damian államtitkár levelei váltották ki.Ezekben a kormány képviselői kérték a BBTE vezetőségét, az egyetem magyar tanárai által megfogalmazott igényeknek megfelelően hozza létre a két magyar kart. Az új miniszter aug. 11-i levelében ismételten kérte a rektort, tűzze a kérdést a szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. Athanasiu levelét azzal zárja: a szaktárca kész anyagilag is támogatni a kezdeményezést. Andrei Marga rektor válaszlevelében megismételte a BBTE vezetőségének két hónappal korábbi álláspontját: "Amennyiben a minisztérium magára vállalja a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelősségét, az egyetem szenátusa egy hónapon belül elkészíti a BBTE szerkezeti átalakításához szükséges megvalósíthatósági tanulmányt, majd ennek függvényében dönt annak lehetőségéről, hogy eleget tegyen-e a magyar kollégák kérésének".Markó Béla úgy vélte, pozitívabb Alexandru Athanasiu miniszter hozzáállása a magyar karok létrehozásának kérdéséhez, mint elődjéé, Ecaterina Andronescué volt. Markó ugyanakkor elismerte, az idei tanév már "elúszott" a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar beiskolázási számainak megállapítása tekintetében. /Salamon Márton László: Babes-Bolyai: meddő levélváltás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./
2003. szeptember 3.
A Babes-Bolyai román tanárai elutasítják a magyar karok létrehozását, a román nyelvű felsőoktatás kolozsvári hagyományait hangsúlyozó közleménnyel érveltek a magyar karok létrehozása ellen. A kolozsvári román egyetem Erdély Romániával való egyesülése nyomán jött létre, és megmaradása a helyi vagy pártérdekeken túlmutató, nemzeti jelentőségű ügy - áll a Babes-Bolyai Tudományegyetem román tagozatának szept. 2-i állásfoglalásban. A Nicolae Bocsan, Vasile Cristea rektor-helyettesek és 12 dékán által aláírt dokumentum szerint: "Az egyetem román tagozatának oktatói mindig is támogatták ennek a multikulturális jellegnek a kialakítását, amelynek révén 52 szakon történik magyar nyelvű és 13 szakon német nyelvű képzés, a 88 román nyelvű szak mellett. Ezért a román oktatási vonal képviselői az európai szellemmel ellentétesnek tartják, és határozottan elutasítják az egyetem karainak etnikai kritériumok szerint történő átszervezését, a BBTE rovására történő politikai tranzakciók következtében megjelent szeparációs törekvéseket". Szerintük a magyar fakultásoknak az RMDSZ és a PSD közötti együttműködési megállapodásban rögzített létrehozása etnikai feszültségeket keltene az egyetemen. Kása Zoltán rektor-helyettes uszító hangvételűnek nevezte a közleményt, amelyen Andrei Marga aláírása nem szerepel. Elmondta, hogy az egyetem magyar tagozatának képviselői szept. 4-én találkoznak, megvitatni a román kollégák uszító hangvételű állásfoglalása utáni teendőket. Kása szerint első alkalommal történik meg, hogy az egyetem sajtóirodája a három - román, magyar és német - oktatási vonal valamelyikének oktatói által megfogalmazott közleményt úgy hozza nyilvánosságra, mint hivatalos BBTE-állásfoglalást. Andrei Marga rektort - akinek aláírása a tegnapi közleményen nem szerepel - a lap nem tudta szóra bírni. Marga ezt azzal hárította el, hogy a karokról beérkező véleményeket a rektorátusnak figyelembe kell vennie. "A Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának döntése nélkül az oktatási tárca nem léphet - nyilatkozta a Krónikának Radu Damian miniszterhelyettes, a felsőoktatásért felelős államtitkár. Ismeretes, hogy a a szaktárca több ízben is felkérte a BBTE vezetőségét: tűzze a szenátusi ülés napirendjére a kérdést. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, elvileg nincs is szükség a szenátus jóváhagyására ahhoz, hogy a kormány elrendelje a magyar karok létrehozását. /S. M. L.: Etnikai viszállyal riogatnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
